Az asszertív kommunikáció jelentése

Az asszertív kommunikáció egy tanulható készség, ami egyszerre teremti meg az önérvényesítést és mások érdekeinek empatikus figyelembe vételét, vagyis felvállaljuk az érzéseinket, az igényeinket és el is mondjuk azokat úgy, hogy közben meghallgatjuk a másikat, megértjük az ő álláspontját. Az asszertív kommunikáció célja a kialakult konfliktus megoldása mindenki érdekeit szem előtt tartva, vagyis egy olyan helyzet megteremtése, ahol mindkét fél nyertesnek érzi magát. Az asszertív kommunikáció dinamikája pulzáló, megjelenik benne az aktív (önérvényesítés, magunkra figyelés) és a passzív (értő figyelem, másokra figyelés) állapot is. Egy szóval, az asszertivitás az arany középút.

Hogyan kezeljük a konfliktusokat?

A problémáink 99%-a konfliktusokon alapszik, közvetve és közvetlenül is. Gondoljunk csak bele, hogy a legtöbb emberekkel való gondunk konfliktus alapú. A felnevelkedésünk során sehol sem tanítják meg nekünk igazán, hogy is kell konfrontálódni, pedig ennek is megvan a maga “tudománya, művészete”. Számos tréning alapszik a konfliktuskezelésen, de mielőtt ilyen tréningekre mennénk, előbb gyűjtsünk egy kis tudást a témában. Alapvetően 4 féle konfliktuskezelési típus létezik: agresszív, passzív, passzív-agresszív és asszertív. Nézzük ezeket egy kicsit részletesebben.

Az agresszív viselkedés

Az agresszív kommunikációs stílus kioktató, mások hibáztató, nem veszi figyelembe mások érdekeit, erőt akar demonstrálni és győzni a konfliktusban. Az agresszív stílusú embereknek sok az ellensége, félnek tőlük a társaik és sok harag veszi őket körül. Rövid távon elérik a céljukat, de hosszú távon nem.

Példa helyzet

Otthon konfliktusban állsz a pároddal. Bemész a munkahelyedre és méltatlan stílusban letolod a beosztottaidat, rájuk zúdítasz minden kis apróságot, amikért máskor nem is szólnál. Akárhogyan próbálják megvédeni magukat, te még egy szinttel mélyeddre döngölöd őket a betonban.

A passzív viselkedés

A passzív kommunikációs stílus jellegzetessége, hogy a saját érdekeit háttérbe helyezi, behódol, gyakran hibáztatja magát, folyton bocsánatot kér. Ritkán éri el a célját, környezete látszólag kedveli, rugalmassága miatt, de sokszor valójában kihasználják. A munkában sokszor túlterhelik, hiszen nem tud nemet mondani. Rengeteg feszültséget tart magában, ami néha ki tud törni, mint egy gejzír, ilyenkor agresszív viselkedés becsaphat át. 

Példa helyzet

Éppen szabadságra készülsz és a hátralévő két napot még szeretnéd alaposan kihasználni, hogy minden munkát úgy hagyj itt, hogy rendben legyen. Jön a kollégád, aki nagyon elcsúszott a dolgaival és megkér rá, hogy segíts neki és vegyél át pár feladatot. Annak ellenére, hogy tudod, hogy ha ezt megteszed, akkor annyi munkád fog maradni, hogy még a repülőn és a tengerparton is irogathatod az e-maileket, de ennek ellenére nem tudsz nemet mondani és elvállalod. Az egész nyaralásod elején csak morogsz, hogy ennyi feladatod van.

A passzív-agresszív viselkedés

A passzív-agresszív stílus tele van feszültséggel, dühvel. Folyamatosan a konfliktust generálja, nem méltatja válaszra a másikat, szarkasztikus megjegyzéseket tesz, nem fejezi ki őszintén az érzéseit. Ezzel a stílussal két ember közötti távolodást csak fokozni lehet, vesztes-vesztes szituációt idéz elő.

Példa helyzet

Megbeszéled a pároddal, hogy este vacsorázni mentek. Indulás előtt hazatelefonál, hogy egy megbeszélésen ragadt, így nem fog hazaérni és tegyétek át másik napra a randit. Erre te ,,Rendben, nekem ez egyáltalán nem probléma, nem rombolja össze az estémet tényleg.” majd mire hazaért te sehol nem vagy és bulizol a barátaiddal.

Biztos vagyok benne, hogy legalább ültetek már olyan ember mellett, aki hallott már ilyen szituációkról. Egy biztos, hogy egyik stílus sem működik, nem lehet vele elérni a célunkat és nem fogjuk jobban érezni utána magunkat. Így tehát más eszközhöz kell nyúlnunk. 

Az asszertivitás jellemzői

Az asszertív kommunikációs stílus határozottan kiáll az érdekeiért, őszintén elmondja, hogy mit érez, meghallgatja és odafigyel a másik érzéseire, érdekeire, higgadt, tárgyilagos, sosem bántja meg a másikat, de határozottan képviseli magát. Megoldásközpontú és ha szükséges, képes a kompromisszumra is.

Habár nem szeretem a sablonokat, de az asszertív kommunikáció elsajátításában nagyon hasznosnak tartom ennek az 5 lépésnek a megtanulását:

Nézzük ezeket a lépéseket egy konkrét helyzeten keresztül.

Példa helyzet

Kati rendszeresen késik a munkahelyéről, amit a főnök már nem néz jó szemmel. Többször szóltak már neki, ám a rá nehezedő sok terhet nem tudja összehangolni, így újra és újra megtörténik a késés.

1. A helyzet tárgyilagos leírása:

Ez a kommunikációban a klasszikus banánhéj, itt szoktunk megcsúszni. A konfliktus elején már rögtön érzelmekről beszélünk és vádaskodunk. Először mindig rögzítsük objektíven a helyzetet, ami történt. Ebben mindkét félnek meg kell egyezni, hogy azonos legyen a kiindulási pont.

Az a helyzet Kati, hogy rendszeresen előfordul, hogy késel a munkából. Ezt már többször jeleztük feléd, ám nem látunk benne változást.

2. Én üzenetek (saját érzelmeink kifejezése):

Engem ez rendkívül zavar, úgy érzem, hogy nem veszed komolyan a munkát és ezáltal magát a céget sem. Bennem ez egy bizonytalanságot okoz.

3. Empátia, aktív figyelem a másik helyzetével szemben:

Maximálisan megértem, hogy egyedül neveled a kisfiad, neked kell vinni az óvodába és elromlott az autód, ami segíthetné a gyorsabb idejutást.

4. Megoldási javaslat megfogalmazása:

Szerinted megoldható lenne, hogy hamarabb vidd az óvodába? Részünkről rendben van, ha a héten egy nap később viszed, de a többiben tudjuk, hogy mikor számíthatunk rád.

5. Megállapodás, kompromisszumok keresése: 

Ez a másik banánhéj, ami rendszerint elmarad. Sokszor azt gondoljuk, hogy mi elmondtuk, amit akarunk, megértettük a másikat is és kész is vagyunk, innentől legyen másképp. Sajnos ez nem így működik, szükséges egy ilyen beszélgetést lezárni és addig csiszolni a megoldást, amíg mindenkinek nem komfortos.

Tartható lenne neked így ez a kompromisszum?

Mit ne várjunk az asszertivitástól?

Az önérvényesítés nem azt jelenti, hogy mindig minden úgy lesz, ahogy szeretnéd, lesznek helyzetek, amikor neked kell engedni. Az asszertivitás nem manipulációs eszköz, amit ha csinálunk, akkor azonnal minden úgy lesz, ahogy szeretnénk. Az is lehet, hogy egy konfliktust 4-5x újra kell próbálnod, mire a másik is elkezd másképp reagálni. Nem feltétlenül azonnal érzékeled majd a változást, így türelmesnek kell lenned. Az asszertív kommunikáció nem mindenre megoldás. Vannak olyan agresszív emberek, akiket semmi nem fogja meghatni és olyan passzívak, akik sosem fognak megmozdulni, egyszerűen azért, mert nem akarnak. Ezeket a kapcsolatokat el kell engedni.

Miben segít minket az asszertivitás? Miért fontos?

Az asszertív magatartás növeli az önbecsülést, az önbizalmat, hiszen megtanulunk kiállni magunkért, elmondani mit érzünk és olyan módon, hogy utána tudunk tükörbe is nézni, sőt még büszkék is lehetünk magunkra. Az asszertivitás hiteles kisugárzást ad, felnéznek ránk társaink, példaként tudunk részt venni egy-egy kommunikációs helyzetben. Az asszertivitás hosszú távú pozitív velejárója, hogy megerősödünk, bízunk magunkban és a saját erőnkben.

Hogyan hat az asszertivitás a kapcsolatinkra?

Ha asszertíven kommunikálunk, megváltoznak a kapcsolataink. Ez természetesen magában hordozza, hogy lesznek emberek, akik kikerülnek az életünkből, mert nem bírják a kompromisszumot, nem érdeklik őket mások érzései, vagy már nem tudják rajtunk érvényesíteni az akaratukat. A asszertív kommunikációval tiszta, játsza nélküli kapcsolataink lesznek, szívesen fognak velünk lenni és dolgozni az emberek, kevesebb a kudarcélmény, tele leszünk win-win helyzetekkel és drasztikusan csökken majd a konfliktusokból adódó stressz az életünkben. Jól hangzik, nem?

Milyen az, aki asszertívan kommunikál?

• Sikeres a konfliktusmegoldásban.
• Magabiztosabb, erősebb.
• A stressz csökkenése miatt önfeledtebb.
• Társas kapcsolatai őszintébbek, mélyebbek lesznek.
• Kevesebb az elfojtott érzelem.
• Erős kisugárzású lesz, fel fognak rá nézni.
• Közelebb kerül önmagához.
• Jobban tisztában van a jogaival.

Minden jóból is megárt a sok. Ha az asszertivitást túlzásba visszük, akkor az jól elbújtatott agressziónak is tűnhet, semmiképp nem célravezető. Nem lehet az életben mindent sarkosan és kereket között csinálni, nem spórolhatjuk ki azt, hogy megérezzük az adott helyzetet, hogy figyeljünk arra, hogy ki hogy van éppen. Igenis lesz olyan helyzet, amikor a másik ,,olyan rossz állapotban van, hogy inkább hagyni kell (passzív) és lehet olyan vészhelyzet, ahol a határozott iránymutatás (agresszív) szükséges. Ez így teljesen rendben van, az egyensúlyt kell megtalálnunk.

Mi kell ahhoz, hogy elinduljunk az asszertivitás útján?

Ahhoz, hogy valóban megértsük, hogy mit is jelent asszertíven kommunikálni, ahhoz legelőször tisztában kell lennünk azzal, hogy mi hogy kommunikálunk. Gondoljuk végig, hogy milyen stílusban kommunikálunk (agresszív, passzív, vagy passzív-agresszív). Természetesen ez nem fekete vagy fehér, lehet helyzet függő is. Próbáld meg megtalálni azt a stílust, ami a legtöbb esetben jellemző rád.

A második legfontosabb lépés az önismeretben való elmélyülés. Minél jobban ismerjük önmagunkat, annál jobban meg tudjuk érteni a reakcióinkat, annál könnyebb felismerni az ismétlődő mintákat és annál könnyebb feloldani a félelmeinket. Ezek mind hozzásegítenek ahhoz, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz, hogy növekedjen az önbecsülésünk, önbizalmunk, ami mind az asszertivitást erősíti. Az egyik a tyúk, a másik a tojás.

Egy kis gyakorlás:

Próbáld meg magadtól az asszertivitás 5 lépést az alábbi szituáción keresztül:

Példa helyzet

A főállásod mellett nem sok időd van az otthoni munkákat úgy elvégezni, ahogy arra te vágynál. Mind a férjed, mind a 15 éves lányod magától értetődőnek veszi, hogy nekik semmi feladatuk nincs a házimunkát illetően. Egyik nap eleged lesz és leülsz velük erről beszélni. 

Példa helyzet

Megpróbálsz tanácsot adni egy barátodnak, aki újra és újra ugyanabba a csapdába esik. Ha egy lány nem ír neki egy napon belül, akkor elkezdi bombázni üzenetekkel. A legutóbbi ilyen esetben megjegyezted, neki, hogy szerinted erre nem ez a legcélravezetőbb reakció, mire ő magából kikelve kiabált veled és azt találta mondani, hogy te mindenbe beleütöd az orrod, ahelyett, hogy a saját életedet tennéd már végre rendbe. Nézd meg, hogy reagálsz erre a konfliktusra.

Honnan érezhető, hogy asszertíven kommunikálnak velünk?

• Ha valakivel nézeteltérésünk van, de valahogy a beszélgetésben mégis komfortosan és biztonságban érzzük magunkat, ez lehet egy jele az asszertivitás jelenlétének. 
• Ha valaki úgy mondja el a problémáját, hogy közben nem érzzük magunkat egy marék szemétnek, nem kapunk durva kritikákat.
• Végig tudjuk mondani a gondolatainkat, érzéseinket, megfigyeléseinket anélkül, hogy folyamatosan belevágnának.
• Amiket elmondunk, arra kapunk visszajelzést is, közösen gondolkodunk és nem csak illedelmességből hallgatták meg a mondandónkat.
• Nincs fölé-, alárendeltségi viszony. Érezhetően egyenrangú partnerként vagyunk a beszélgetésbe.
• Nem csak tőlünk várják a megoldást, hanem a másik is hoz ötleteket arra, hogyan oldhatnánk meg a problémát.

Mit ad az asszertív kommunikációs tréning?

Az asszertivitás tanulható készség, akinek pedig zsigeri szinten jön ott a fejlődésre, a hatékonyság növelésére érdemes fókuszálni. Az asszertív kommunikációs tréningek: 

• megtanítanak a különböző viselkedési formák elkülönítésére, 
• megtanítanak a saját viselkedésünk kezelésére, 
• segítenek az asszertív kommunikáció eszköztárának begyakorlásában, 
• segítenek az egészséges kritika adásának és fogadásának elsajátításában,
• megtanítanak nemet mondani. 

Ha elromlik otthon a víz is vízszerelőt hívunk. Miért ne hívhatnánk szakembert akkor is, ha a kommunikációban szeretnénk fejlődni.  

Mikor érdemes asszertív kommunikáció tréningre jelentkezni?

Ha úgy érzed, hogy: 

• konfliktusaid közben elönt a düh és nem tudsz vele mit tenni, átveszi az uralmat a beszélgetés felett,
• ha a konfliktusokban leblokkolsz, nem tudsz megszólalni,  
• ha nem tudsz nemet mondani
• ha nem tudod kifejezni az érzéseidet, igényeidet
• ha nem tudod fogadni a kritikát
• ha sok konfliktusba kerülsz
• ha próbálsz konfrontálódni, de nem tud átmenni az üzenet a környezetednek,

akkor neked nagyon sokat segíthet az asszertív kommunikációs tréning. 

Az asszertív kommunikáció tehát egy tanulható készség, segít abban, hogy tud képviselni magad úgy, hogy közben a másikra is figyelsz. Megtanít az aktív figyelemre, a megoldásközpontú gondolkodásra és a kompromisszum kötésre. Azzal a stresszel, amit az asszertív kommunikációval meg tudsz spórolni magadnak, az egész életedet meg tudod változtatni.