A burnout szindróma, vagyis a kiégés mindenkit érinthet függetlenül attól, hogy hány éves, mennyi ideje dolgozik, hol dolgozik, dolgozik e egyáltalán. Néhány évtizede figyelt fel rá az orvostudomány. Népszerű téma és a vártnál sokkal több mindenkit érint. Egyelőre a köztudatban összemosódik a munkahelyi stresszel, a munkával kapcsolatos elégedettséggel és a munkapszichológiával, habár ennél sokkal szerteágazóbb.

45 éve írták le először a burnout szindrómát, pedig akkor még nem is volt ennyire gyors a világ, nem volt ennyi okos eszköz, nem volt mindenki számára elérhető az internet, vagy a telefon. 

Mi jelent a burnout szindróma?

Sokan mondják magukról, hogy burnout szindrómában szenvednek, legtöbben úgy gondolják, hogy a munkahelyi stressz miatt. Tudjuk pontosan, mit jelent ez? A burnout szindróma egy tünetegyüttes, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. A kiégés alattomos tud lenni, hiszen annyira leterheljük magunkat, hogy a kezdeti tünetei a mindennapi élet természetes jelenségei közé tartoznak, így fel sem tűnik, hiszen az teljesen normális, ha álmatlanságban szenvedünk, ha vannak testi tüneteink a stressztől, ha fáradtak vagyunk hónapok óta, ha időhiányban vagyunk, ha konfliktusaink vannak a munkahelyen stb. Ugye milyen szomorúan “normálisnak” tűnik?

Kik a legveszélyeztetettebbek? Hol fordul elő?

A kiégés, azokat sújtja leggyakrabban, akik munkájuk során társadalmat segítő funkciót látnak el, akik humán területen dolgoznak, vagy olyan munkát végeznek, ahol az átlagon felüli empátiára van szükség. Ilyen például az orvos, nővér, rendőr, tűzoltó, pedagógus, pszichológus, szociális munkás, lelkész, felsővezetők stb.

Mi az a munkahelyi stressz?

Munkahelyi stressznek nevezzük a munkavégzés során tapasztalt, munkából adódó feszültségeket. Mivel a napunk aktív részének legalább 70%-át a munkahelyünkön töltjük, így a munkahelyi stressz, tartóssá válása nagymértékű szerepet játszik a stressz okozta testi-lelki tünetek kialakulásában. A munkahelyi stressz egyik része a munkahelyben keresendő, a cég működésében, szervezettségében, a vezetők hozzáállásában. Például: nincs elég eszköz, erőforrás, jogi bizonytalanságok, túlterheltség, elismerés hiánya, rossz légkör. Az, hogy egy stresszhelyzetet hogyan értékelünk, hogyan dolgozunk fel, vagy milyen megoldást találunk rá, az csak és kizárólag attól függ, hogy mi milyenek vagyunk, milyen a stressztűrő képességünk. Lehet, hogy ami nekünk a munkahelyen stresszt okoz, az másnak nem. Ezért fontos, hogy amikor a probléma gyökerét keressük és a megoldáson gondolkodunk, az érem mindkét oldalát nézzük meg.

A burnout szindróma jelei

Pontos kórképe nincsen, hiszen különböző lelki és testi tünetek jelentkezhetnek, amik mögött szervi eltérés nem áll, csupán lelki. 

A leggyakoribb testi tünetek:

• fizikális fáradtság,
• szédülés,
• erős szívdobogás,
• emésztőrendszeri panaszok,
• egyensúlyzavar,
• fejfájás,
• izomfeszültség.

Leggyakoribb lelki tünetek:

• önbizalom csökkenés,
• fokozott elégedetlenség a munkahelyen,
• a stresszre érzékenyebben reagál,
• közöny,
• fásultság,
• empátiás készség csökkenése,
• depresszió,
• reményvesztettség.

Mik a burnout szindróma legfőbb okai?

A burnout szindróma hátterében sok egyéni, társadalmi és intézményt érintő tényező is állhat. 

• Hosszútávú munkahelyi nyomás.
• Megbecsülés, pozitív visszajelzés hiánya a munkában.
• Kontroll hiánya a munkában.
• Rossz munkahelyi légkör.
• Állással kapcsolatos bizonytalanság.
• Munkahelyi konfliktusok.
• Túl nagy felelősség a munkában.
• Időhiány.
• Alulfinanszírozottság.
• Maximalizmus, túlvállalás.
• Alacsony önértékelés.
• Túlzott elvárások.
• Hosszútávú családi nyomás.

A burnout szindróma fázisai

Első fázis: idealizmus

Túlzott lelkesedéssel vágunk bele a munkába. Rövid határidőkkel tűzünk ki újabb és újabb célokat. Magasra tesszük a lécet, meg akarjuk mutatni, hogy bármire képesek vagyunk. Nélkülözhetetlenek akarunk lenni, minden feladatot magunkra vállalunk. Lassan annyi mindenkinek besegítünk és annyi folyamatba belelátunk, hogy nélkülözhetetlennek érezzük magunkat. A magánélet lassan háttérbe szorul, hiszen ennyi munka mellett nem lehet rendes életet fenntartani. A magánéletben való alacsony teljesítményt kudarcként éljük meg, ami érzelmi kimerüléshez is vezethet. 

Második fázis: realizmus

Ez a szakasz egyszerre jelenthet megoldást és tovább romlást is, attól függ, hogy ráismerünk e az egyensúly felborulására. Amennyiben igen, akkor a lehetőségeinket, képességeinket tisztán látva visszább veszünk a munkából, delegálunk a feladatainkból és többet pihenünk, visszaáll a munka-magánélet egyensúly. Amennyiben ezt nem látjuk meg és a lelkesedés csökkenése ellenére tovább nyomjuk, akkor haladunk tovább a kiégés felé kikövezett úton. 

Harmadik fázis: stagnálás

 Minden megy monoton módon tovább. Ebben a fázisban a teljes kiábrándultság a jellemző, kedvetlen, monoton munkavégzés. A munka már nem jelent örömet, a motiváció elveszett és a feladatunkat rutinszerűen végezzük.

Negyedik fázis: frusztráció

Ahogy egyre jobban látjuk a problémát, úgy leszünk tőle egyre frusztráltabbak. Ingerlékenyek, feszültek vagyunk, csak a saját problémánkon tudunk agyalni. Elhanyagoljuk a családot, a barátokat. Empátiás képességünk csökken és elkezdünk mindent és mindenkit utálni, akikkel bármennyire is összekapcsolódunk a munkába (munkatársak, főnökök, ügyfelek stb.). A minőség alábbhagy, a bűntudat emiatt nő. Változékony hangulat, gyakori kiborulások jellemzik ezt a szakaszt.

Ötödik fázis: apátia

A kiégés utolsó fázisa. Innen visszafordulni nagyon nehéz, ezért sokszor pályaelhagyásba, depresszióba fordul a folyamat. Ebben a fázisban visszahúzódunk, már sem a munka, sem a magánélet nem érdekel. Kerüljük az újabb célkitűzéseket, félünk az esetleges kudarctól, nincs erőnk belevágni valami újba. 

Milyen szövődményei lehetnek a kiégésnek?

A tartós stressznek komoly következményei lehetnek. A mellékvesében termelődő stresszhormonok (adrenalin és noradrenalin) szerteágazóan hatnak a szervezetünkre. A tartós egyensúly felborulás eredményeként betegségek alakulhatnak ki. Például: gyomorfekély, reflux, magas vérnyomás, szívinfarktus, stroke, depresszió, álmatlanság stb. Olvass még többet a tartós stressz következményeiről.

Hogyan ismerhető fel a burnout szindróma?

Az egyes szakaszok tünetei jól felismerhetőek akkor, ha megvan ez a tudásunk. Az öndiagnózis sokkal nehezebb, hiszen teljesen benne vagyunk a helyzetben, amiből kiutat sem látunk. Hogyan lehet ebben a helyzetben még önmagunkat is diagnosztizálni? Az önismeretben való fejlődés és a problémamegoldó készségek fejlesztésével az öndiagnózis is elérhető. Ezek mellett rendelkezésünkre állnak tesztek, amik segítenek a tájékozódásban, a súlyosság megítélésben. Ha felmerül a kiégés gyanúja, javasolt szakemberhez fordulnunk.

Megelőzhető a kiégés?

Mit tudnak tenni a munkahelyek?

A kezelés egyik legfontosabb eleme a megelőzés, a korai tünetek felismerése. A kiégés korai fázisaiban még visszafordítható. Az egyik legfontosabb megelőzés a kiégés szűrése a munkahelyeken, az egyes munkacsoportok edukációja, kiégés megelőző tréningeken való részvétele. Ezek a tréningek bizonyítottan csökkentik a tünetegyüttes rizikótényezőit.

A megelőzésben elengedhetetlen fontosságú, hogy ismerjük a munkavállalóink állapotát, mennyire motiváltak, mennyire vannak kifáradva, mennyire rendelkeznek veszélyeztető tényezőkkel. Akármennyire lehetetlennek tűnik, hogy ezt kövessük a munkavállalóinkon, ha ez be van építve a cég működésébe, akkor sokkal kisebb a munkavállalói fluktuáció és kisebb a valószínűsége a kiégésnek is. 

• Szánjunk időt arra, hogy munkatársainkkal együtt kielemezzük a munkahelyünk körülményeit és fejlesztési javaslatokat rögzítsünk tőlük. Ezzel nagyon fontos információk birtokában leszünk, amivel tovább tudjuk fejleszteni a tökéletes munkakörnyezetet.

• Biztosítsunk konstruktív, egyenes, nyílt kommunikációs közeget, ahol a munkavállalóink meghallgatásra találnak és ahol közösen lehet gondolkodni a problémákról.

• Építsük a csapatot! Társas lények vagyunk, mindenkinek nagyon fontos, hogy jó, elfogadó közegben legyen. 

Mit tudsz tenni te?

Gondold végig, hogy jó helyen dolgozol e, hogy ez e a legmegfelelőbb pozíció, cég, helyszín számodra. Írd össze, hogy mik jelentenek számodra stresszt a mostani munkahelyeden. Koncentrálj a megoldásra és kérj beszélgetést feletteseddel, munkatársaiddal, ahol tudod feléjük jelezni a problémád.

Az önismeret az egyik legfontosabb alapja a kiégés megelőzésének. Változtass a hozzáállásodon, ne legyenek irreális elvárásaid, ne vállald túl magad, tudd, hogy hol vannak a saját határaid. 

Legyen szent és sérthetetlen a szabadidőd, az önmagaddal töltött idő. Ezt ne áldozd be soha a munka oltárán. Találkozz sokat a barátaiddal, a családoddal és próbálj meg velük a munkán kívüli témákról beszélgetni, addig is pihen az agyad, a lelked.

További stresszcsökkentő technikákat itt olvashatsz.

Mit adnak a munkahelyi kiégés tréningek?

Megtanítják a kiégésről a legfontosabb elméleti információkat, ami rendkívül fontos a felismerésben. Ezen kívül fejleszti a munkatársak között lévő kapcsolatokat, a munkahelyhez való viszonyulást. A stresszlevezető feladatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy mint a kuktából kieresszék az összegyűlt feszültséget, ami nagymértékben hozzájárulhat a hangulatuk javulásához. Amennyiben szükséges érdemes egyéni konzultációt is kérni azokhoz a munkatársakhoz, akiknél komolyabban áll fenn a kiégés ténye, vagy a veszélye.

A burnout szindróma kezelése

A burnout szindróma mindenképpen egy olyan figyelmet felkeltő állapot, ami mellett nem lehet elmenni. A fázisok mélységétől is függ a kezelése. Súlyos esetben szükséges lehet a gyógyszeres átsegítsre (pl. erős szorongásnál, súlyos álmatlanságnál), szakmai támogatásra. Rendkívül sok olyan dolgot tehetsz, amivel te magad is sokat tudsz segíteni a kezelésben. Érdemes külső segítséget is elfogadni, hisz anélkül nagyon lassan és nehezen lehet a megoldás felé haladni.

• Lásd a valóságot! Gondold végig, hogy jó munkahelyen vagy e, biztosan ilyen környezetben tudsz a legjobban fejlődni?
• Baba lépésekben haladj: csinálj magadnak egy kis szünetet, szabadságot, pihenőidőt. Nem kell ennek heteknek lenni, lehet csak egy délután is, amikor magaddal foglalkozol, pihensz. 
• Relaxálj! Nem kell nagy gurunak lenni, nem is kell lemenni a mélybe a gyökerekig. Ez nem a nagy mélyre ásás ideje még, hanem a visszatöltekezésé, lendületvételé. Hallgass lágy zenét, pihenj le és engedd, hogy pihenjen az agyad, a tested.
• Szociális visszatérés: Kezdj el újra a barátokkal, kollégákkal, családoddal beszélgetni. Nem kell mélyenszántó lelki beszélgetéseket folytatni, maradj nyugodtan a hétköznapibb témáknál. Ez a munkahelyen is segítségedre lehet.
• Delegálj! A kezdeti fázisban magadra vállalt rengeteg feladat nem maradhat. 

Útravaló

Összefoglalva a burnout szindróma egy tünetegyüttes, amely a személyiség és a környezet kölcsönhatásának eredményeképp keletkezik. Bárkit érinthet, nem függ a kortól, nemtől, ledolgozott évektől. A burnout-szindróma egy hosszú folyamat végállomása, amely a megfelelő segítséggel megelőzhető, visszafordítható. Mivel a napunk nagy részét a munkahelyünkön töltjük, ezért a tartós munkahelyi stressz az egyik legfontosabb oka, amit sosem szabad figyelmen kívül hagyni. A munkahelyi kiégés a mai rohanó világban egy gyakori kihívás, amik valószínűségét az erre felépített stresszkezelő tréningekkel, kiégést megelőző előadásokkal, önismereti fejlesztésekkel és csapatépítéssel csökkenthetjük. A burnout- szindróma egy komoly probléma, mind a egyénre, mind a vállalkozása termelésére nézve. Össze kell fognunk a megelőzésében.